Nyelvtan
A romanid nyelv nyelvtana
3. § A szavak elválasztása
1. Ha két magánhangzó között egy mássalhangzó áll, a mássalhangzó a második szótagba kerül, pl. vi-ta élet.
2. Ha két magánhangzó között két mássalhangzó áll, az első mássalhangzó az első szótagban marad, a második pedig a második szótagba megy át, pl. cul-tur kultúra, man-dat megbízás, Vol-ga Volga, con-sum fogyasztás.
Ha azonban a két magánhangzó közül a második l vagy r, akkor ezek a hangok magukkal viszik az előttük álló mássalhangzót1, pl. pa-tre apa, co-pla kuplé.
A ch, cz, ll, ny és sh írásjelek nem választhatók ketté2.
3. Ha két magánhangzó között három vagy több mássalhangzó áll, az első mássalhangzó az első szótagban marad, a többi pedig átmegy a következő szótagba, pl. mem-bre tag, com-plet teljes. Ha azonban a magánhangzó vagy a mássalhangzó után a mássalhangzócsoport s hanggal3 kezdődik, akkor az egész s-szel kezdődő mássalhangzócsoport átmegy a következő szótagba, pl. a-stre csillag, Au-stria Ausztria, con-struccion építés.
4. Az igekötős szavakat lehetőleg alkotó elemeik szerint válasszuk el4, pl. in-util hasztalan, trans-atlantic óceánon túli.
1 Spanyol analógia alapján ez valószínűleg nem vonatkozik az olyan nem latin eredetű szavakra, mint pl. az #at-letic, vagy a [trans-]at-lantic; illetve ha a hangkapcsolat morfémahatárra esik, pl. sub-locatar.
2 Feltéve ha egy hangot, és nem szóösszetételi határon fellépő hangkapcsolatot jelölnek.
3 Pontosabban s betűvel, azaz sz hanggal.
4 Ugyanez vonatkozik az összetett szavakra is.