Nyelvtan
A romanid nyelv nyelvtana
2. § A hangsúly1
1. Az utolsó szótagon van a hangsúly, ha a szó mássalhangzóra2, -ta vagy -ita szótagra3 (a latin -tas, -itas végű főnevek), ee kettős magánhangzóra és i vagy u magánhangzóra végződik. Pl. anual évi, velocita sebesség, armee hadsereg, hodi ma, lunedi hétfő, menu menü, Moscu Moszkva.
2. Az utolsó előtti szótagon (penultima) van a hangsúly, ha a szó a, e, és o magánhangzókra, -er szótagra, vagy a görög-latin -us, -um, -as, -es, -is, -os hangsúlytalan szótagokra végződik. Pl. casa ház, matre anya, tango tangó, caracter jellem, virus vírus, diabetes cukorbetegség.
3. Ha a szó végi magánhangzó vagy a hangsúlytalan szótag előtt i vagy u magánhangzó (félhangzó4), valamint -er, -ic, -ul, -im és -iz hangsúlytalan5 szótag áll, hangsúly a hátulról számított harmadik szótagra (antepenultima) kerül. Pl. familia család, serie sorozat, radio rádió, continua folytasd, radium rádium, Darius Dárius, vacuum vákuum (űr), caries szuvasodás, camera szoba, politica politika, secules századok, aproxima hozd közel, il legaliza törvényesíti.
Megjegyzések a hangsúlyhoz. Vannak szavak, amelyeknek a mondatban betöltött szerepük szabja meg a hangsúlyukat.
1. A II. osztályú vagy -er végű igék hangsúlya6 a múlt időben és a parancsoló mód többes szám 2. személyében az igetőn marad, pl. yo comprended megértettem, permetete engedjétek meg. Ugyancsak az igető a hangsúlyos ezen igék feltételes jelenében, pl. yo comprendere megértenék, tu videre látnál.
2. A jövő idő mindig hangsúlyos -a hangra végződik7. (Többesben hangsúlyos -an). Pl. il parlara beszélni fog.
3. A -men végű szavak az utolsó előtti szótagon hangsúlyosak, pl. specimen példány, minta, volumen terjedelem, examen vizsga.
4. Vannak főnevek, amelyekben az -er szótag hangsúlyos8, pl. bandera zászló, frontera határ. Az -ier végű szavak mindig véghangsúlyosak, pl. ingenier mérnök, cavalier lovag, alfier futó (a sakkban).
5. Az -ori végű mellékneveknél a hangsúly az o hangon van, pl. respiratori légző-, obligatori kötelező.
6. A penultima a hangsúlyos az -ing végű szavakban is, pl. camping kemping, miting nagygyűlés.
7. Jegyezzük meg, hogy: el papa a pápa, el papa9 a papa.
1 A leírás nem tér ki arra, hogy a hangsúly befolyásolja-e a hang hosszát, különös tekintettel a hangsúlyos nyílt szótagokra.
2 Itt nem kerül megemlítésre, csak a főnevek többes számával foglakozó 8. §-ban, hogy a hangsúly meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni a többes szám -s, -es, -os jelét, kivéve az -ul, -im végű szavakat, pl. doctor ~ doctores, de secul ~ secules.
Az igék többes számának -n jele szintén nem befolyásolja a hangsúlyt, pl. yo parla ~ nos parlan, tu vive ~ vos viven, il fini ~ iles finin. Ezt a hangsúlyjelölés során nem jelezzük, jóllehet az I. és II. osztályú igéknél ez ellenkezik a mechanikus szabályokkal. Ugyanakkor a jövő időben a többes számú alakokon – éppen a szabályosságuk miatt – már nem jelöljük a hangsúlyt az egyes számú formákkal szemben, pl. yo será ~ nos seran.
3 A szójegyzékben éles ékezettel megjelöltük az ilyen szavak hangsúlyát, pl. quantitá, de quarenta.
4 Ez ellentmond a kiejtéssel foglalkozó 1. §-ban leírtaknak, az ui. az ilyen pozícióban lévő i hangot szótagértékűnek – tehát nem félhangnak! – jellemzi, pl. medio. A nyelv szerkezete inkább azt az megoldást valószínűsíti, hogy teljes szótagértékű, de hangsúlytalan (redukált?, laza ejtésű?) magánhangzóról van szó. (Az u nem kerül említésre, de az analógia miatt ugyanez a megfontolás merül fel ezen hang esetében is.)
5 A példák alapján megállapítható, hogy a megfogalmazás pontatlan. Helyesebb az alábbi megfogalmazás: A hangsúly az utolsó előtti szótagról a hátulról harmadik szótagra tolódik, ha az utolsó előtti szótag magánhangzója: (a) i, melyet magánhangzó, vagy c, m, z mássalhangzó követ; (b) u, melyet magánhangzó, vagy l mássalhangzó követ; illetve (c) e, melyet r mássalhangzó követ. Ezek a szótagok csak penultimában hangsúlytalanok, egyéb esetben, azaz a szó végén vagy a hátulról számított harmadik szótagban hangsúlyosak lehetnek, pl. America, economic, secul, octim.
Valószínűleg célszerű lenne a szabályt kiegészíteni azzal, hogy ha az -er betűkapcsolatot -i betű előzi meg, akkor az -er megőrzi a hangsúlyát az utolsó két szótagban is (minthogy ez az -i nem veheti magára a hangsúlyt, mintegy ie emelkedő kettőshangzós kapcsolatot alkotva). Ezzel ui. szabályossá válna a inginier ~ inginiera típusú szavak kivételes hangsúlya. Továbbá,
mivel a cuer ‘bőr’ szó u hangjának hangsúlyozottsága sem valószínű, az elmondattak az -uer betűkapcsolatra is átvihetőnek tűnnek.
6 A szójegyzékben éles ékezettel megjelöltük az ilyen alakok hangsúlyát, pl. perder, de il pérded.
7 A szójegyzékben éles ékezettel megjelöltük az ilyen alakok hangsúlyát az egyes számban, pl. sera, de yo será.
8 A szójegyzékben éles ékezettel megjelöltük az ilyen alakok hangsúlyát, ha az -e a penultimára esik (tehát rendhagyó), azonban a bemutatott két példán kívül további ilyen esetek meglétét a korpuszban nem vizsgáltuk, mivel nem látván át nyelvet definiáló szándékát, nem tudni, hogy ide tartoznak-e pl. a korpusz alábbi szavai: atmosfera, opera, primavera. (Az -er végű foglalkozásnevek nőnemű változatai – pl. costurera, enfirmera, peruquera – esetén nincs ok a szabályos hangsúlyozástól eltérni; míg az -iera végűek – pl. inginiera – valószínűleg másodélesek, követve a hímnemű formák kivételes hangsúlyozását [mivel ez az eset az -er előtti -i-ről felismerhető, ezért a sajátos hangsúlyt a szójegyzékben nem jelöltük].)
9 Ezen szót kivételes hangsúlyát éles ékezettel jelöljük: papá papa, de papa pápa.