Nyelvtan
A romanid nyelv nyelvtana
22. § A határozatlan névmások
A határozatlan névmások lehetnek1:
1. Főnéviek: alqui valaki, alquid valami, quicunc akárki, bárki, quidcunc akármi, bármi, omnequi mindenki, noqui senki, noquid semmi. E névmások qui, quid tagjai ragozhatók, pl. alqued valamit, omneque mindenkit.
2. Melléknéviek: omne2 minden, mindenegyes, alcun + egyes számú főnév: valamilyen, alcun + többes számú főnév: néhány, tot les minden, valamennyi, tot + egyes számú határozott névelő: egész, nul semmi, semmiféle. Pl. Omne hom es mortal vagy tot les homes son mortal minden ember halandó. Tot la familia az egész család. Have tu alcun problema? Van valami problémád? Yo have alcun problemas van néhány problémám. Nos no viden nul resultat semmiféle eredményt nem látunk.
A mult sok és poc kevés után egyes számban maradnak az anyagnevek és az elvont főnevek. Pl. mult denar sok pénz, poc aqua kevés víz. Az egyedi főnevek többes számba teendők, pl. mult infantes sok gyerek, poc dates kevés adat.
Omnes valamennyien, multes sokan, pocos kevesen személyekre vonatkozó főnévi névmások.
Határozatlan névmás a meghatározatlan alanyt, az általános alanyt kifejező on szócska2 is. Pl. Hic on parla frances Itt beszélnek franciául.
1 Ez a pont nem csak a szigorúan vett – a magyarban többnyire vala- és né- előtaggal képzett – határozatlan névmásokat ismerteti, hanem a különféle általános névmásokat (pl. gyűjtő névmás: mind(en)-, megengedő névmás: bár-, akár-, tagadó névmás: se(m)-) is. Ugyanakkor a főnévi és a melléknévi névmások mellett nem tér ki a határozószói névmásokra: ezek közül a korpusz az in omne parte ‘mindenütt’ kifejezést tartalmazza. Ebből valószínűsíthető, hogy a romanid rendszer a spanyol megoldáshoz áll közel (vö. sp. en todas partes ‘mindenütt’, ugyanígy analóg a romanid de este mod ~ sp. de este modo ‘így, ilyen módon’).
Nem kerül megemlítésre az ambo ‘mindkét, mindkettő’ melléknévi névmás sem, amely többes számot vonz, pl. personas de ambo sexes ‘mindkét nembeli személyek’. De helyette – mint a spanyolban – használható a les dos határozott névelős számnév is, pl. la juvenesa des dos sexes ‘mindkét nembeli ifjúság’. (Az omne – omnes stb. analógiájára valószínű, hogy az ambo főnévként használva is felveszi a többes szám jelét.)
Hasonlóképpen kimaradt az ismertetésből az altre ‘más(ik), egyéb’ melléknévi névmás is (ill. főnévi el altre ‘a másik’, feltételezett #altres ‘mások’). A magyartól eltérően valószínűleg nem előzheti meg határozatlan névelő, mert úgy jelentése más: un altre ‘egymás’ (vö. 20. §); de ilyen használata nincs a korpuszban. Ide tartozik még a bastante ‘elég’ (ill. analógiák alapján feltételezett főnévi #bastantes ‘elegen’), valamint a certan (egyes számmal) ‘bizonyos’ (többes számmal) ‘egyes’. Ez utóbbit – a spanyoltól eltérően – megelőzheti határozatlan névelő, pl. havent versat un certan procent ‘miután befizettek egy bizonyos százalékot’.
2 Az omne egyben főnévi határozatlan névmás is, jelzőként egyes számot vonz.
3 Az on szócska általános személyes névmásnak is felfogható; magyarra legtöbbször többes szám első vagy harmadik személlyel, illetve személytelen szerkezettel adjuk vissza. Az on névmást egyes szám harmadik személyben egyeztetjük, pl. vele járó visszaható névmás a se, a birtokos névmás a su, pl. On pote solar se et duchar se. Id no es indiferent, como on pasa su libre temp.