Nyelvtan
A romanid nyelv nyelvtana
43. § Az értelemkiegészítő főnévi igenév1
Több igéhez az értelemkiegészítő főnévi igenevet közvetlenül, kapcsolószó nélkül illesztjük. Ilyen igék a módbeli segédigék (dever, licer, poter, voler), a műveltető ige (far), a lasar hagyni, engedni, saver tudni, soler szokni, audir hallani, vider látni, semblar látszani, desirar kívánni, óhajtani, sentir érezni. Pl. il deve venir jönnie kell, yo vole vider lo látni akarom azt, il faced construir una casa építtetett egy házat, nos solen levar nos a septe hétkor szoktunk felkelni, yo senti haver razon úgy érzem, hogy igazam van.
A legtöbb értelemkiegészítő főnévi igenevet de szócskával kapcsoljuk. Ilyenek: rogar kérni, alegrar se örülni, sperar remélni, probar megpróbálni, oblivar elfelejteni, prometer megígérni, permeter megengedni, tentar megkísérelni stb., valamint az ilyen mellékneves és főneves szókapcsolatok: id es facil könnyű, id es interesant érdekes, haver intencion szándékozni, ser capace képesnek lenni. Pl. yo roga Vos de erviar me kérem önt, hogy küldje meg nekem, il prometed me de venir megígérte nekem, hogy eljön, id es agreable de promenar es in el parc kellemes a parkban sétálni, yo have la sperance de revider le megvan a reményem, hogy viszontlátom őt.
Az olyan igék és melléknevek után, amelyek mozgást, megkezdést, valamilyen célra való törekvést, vagy szándékot fejeznek ki, a elöljáróval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév. Pl. ir menni, venir jönni, comenczar kezdeni, preparar se készülni vmire, invitar meghívni, aprender megtanulni, amar szeretni.
Példák: Julia va a comprar Júlia vásárolni megy, comencza a leger! kezdj el olvasni! yo aprended a cavalcar megtanultam lovagolni, yo es disposit a responder hajlandó vagyok válaszolni, este infant es apt a studiar ez a gyermek alkalmas a tanulásra.
A célhatározói mellékmondatokban az értelemkiegészítő főnévi igenevet a por elöljárószóval kapcsoljuk. Pl. Il partid en Budapest por pasar un examen Elutazott Budapestre, hogy vizsgát tegyen.
1 Nem tudni honnan jő ez a fogalom: itt két eltérő, össze nem kapcsolható nyelvtani konstrukció lett összevonva, melyek ráadásul már – külön fejezetben – korábban említve lettek. Ennek megfelelően az első bekezdést helyesebb lenne részben a módbeli segédigékkel foglalkozó 30. §-ban, illetve a műveltető igéről szóló 28. §-ban tárgyalni, a többi részt pedig az igeneves szerkezetekkel foglalkozó 42. §-ban. (Szólhatna ez a fejezet a főnévi igenév mondattani sajátosságairól, de ehhez képest nem említést az infinitívuszos igei perifrázisokról [igei körülírásokról], vö. 44. §.)