Nyelvtan

A romanid nyelv nyelvtana

8. § A főnév többes száma

A magánhangzóra végződő főnevek -s jelet, a mássalhangzóra végződőek pedig -es többesjelet kapnak1, pl. casa – casas, color – colores.

A -ta és -ita véghangsúlyos szavak többes számát -tes jellel képezzük, pl. realita – realitates, liberta – libertates, necesita – necesitates.

A -c hangra végződő szavak többes számának a jele: -os2, pl. loc – locos, chec – checos, foc – focos.

Az -um végű szavak többesjele: -s, pl. museum – museums, forum – forums.

Az -es végű szavak többes száma azonos az egyes számmal, pl. la fasces – les fasces.

Az -is és -us végűek többes száma: -es3, pl. la crisis – les crises, el virus – les vires.

A többes szám -s vagy -es jele nem változtatja meg a szavak egyesszámbeli hangsúlyát, pl. pace – paces, doctor – doctores.

Az -ul és -im hangsúlytalan szótagok4, amelyek az egyes számban hangsúlyosak, a többes számban elvesztik hangsúlyukat, pl. modul – modules, secul – secules, octim – octimes.


1 Emiatt a korpuszban csak többes számban előforduló -es végű főnevek egy részéről nem lehet eldönteni, hogy a szerző szándéka szerint egyes számban mássalhangzóra vagy -e-re végződnének-e, pl. companyones – companyon ~ companyone, flores – flor ~ flore. (Az előbbi esetben az első alak valószínűsíthető, de az utóbbi pár tagjai közt nincs mi alapján választani. Az ezzel kapcsolatos sajátosságok felderítése érdekében a korpuszon vizsgálatokat kell még végezni.)

2 Ez esetben is nehéz elkülöníteni a -c, ill. a -co végű főneveket, de itt több támpont áll rendelkezésre. A -co végű főnevek ugyanis ritkák, szinte kizárólag az -ico végűekre korlátozódnak (a -co végű főnevek teljes listája: amico, eletrotecnico, mecanico, medico, tecnico, poco). Ennél a típusnál a szó végi -o a szófaj jelének tűnik, léteznek mássalhangzóra végződő változatok, melyek melléknevek, ill. névmások: mecanicgép(ész)-’, tecnicműszaki’, pockevés’. (A szófaji jelzettség nem terjed ki az alkalmilag főnevesült melléknevekre, pl. el rica gazdag’.) A korpusz -ic végű főnevei az EmericImre’ tulajdonnév, az aerobicaerobik’ modern műveltségszó, valamint a – főnevesült melléknévnek is felfogható – analgesicanalgetikum, fájdalomcsillapító’ szakszó. A -c végű szavak speciális többes számát valószínűleg az írásmód megőrzésének igénye indokolta. Ugyanakkor a -g-re végződő szavak velük szemben -es-szel képzik a többes számukat, miközben az íráskép megváltozik, pl. pedagog – pedagogues.

3 Egyedüliként a többes szám jelének felvételekor ezek a szavak eldobják -is, illetve -us végződésüket.

4 Ez alapján a többi 2. §-beli, szóvégen hangsúlyos, de penultimában hangsúlytalan „szótag” a többes számban megtartja a hangsúlyát, pl. analgesic – analgesicos.