Nyelvtan
A romanid nyelv nyelvtana
1. § A kiejtés
A romanid betűsor a következő 25 betűből áll: a, b, c, d, e, f, q, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, x, y, z.
A fenti betűsor keretén belül az egyes hangok jelölésére a következő írásjelek fordulnak elő: a, au, b, c, ch, cz, d, e, ee, eu, f, g, gu, gv, h, i, j, k, l, ll, m, n, ny1, o, p, qu, qv, r, s, sh, su, t, u, v, x, y, z.
A b, d, f, h, i, k, l, m, n, ny, p, r, t, u, v, x, z írásjelek hangértékei megfelelnek a magyar hangértékeknek.
A többi írásjel hangértéke a következő:
Az a olyan, mint a röviden ejtett magyar á2, pl. natural természetes, patre apa.
Az au kettőshangzó és olyan, mint az a és egy rövid u3. A két írásjelet egy szótagban ejtjük. Szótagolásnál nem választjuk el egymástól, pl. au-to-ma-tic önműködő, au-ro-ra hajnalpír.
A c hangértéke magashangú magánhangzó, azaz e és i előtt megfelel a magyar c hangnak4, pl. centre központ, acid sav.
Ha úgy adódik, hogy mélyhangú magánhangzó előtt (a, o, u) vagy a szó végén kell c hangot ejtenünk, a c mellé még egy z betűjelet írunk, pl. comenczar kezdeni, quarcz kvarc.
A c hangértéke mélyhangú magánhangzók és mássalhangzók előtt, valamint a szó végén, k, pl. caval ló, color szín, cultur művelődés, clar világos, accent hangsúly, politic politikai.
Ha a k hangot magas hangok (e, i) előtt akarjuk jelölni, qu betűjelet írunk, pl. quemia kémia, quinin kinin. (L. még alább a qu írásjelet!)
A ch hangértéke a magyar cs5, pl. checoslovac csehszlovák, marcha menés, induló.
Az e középejtésű e hang6, pl. legal törvényes, mentir hazudni. A hangsúlyos e nyílt szótagban zártabbá válik, pl. se-ra este, ca-va-le-ri-a lovasság.
Az ee megfelel a magyar zárt é-nek7, pl. armee hadsereg, cafee kávé. Ez a hang csak szavak végén fordul elő. Ha a szó belsejében kerül egymás mellé két e (ee), két külön e hang ejtendő, pl. reedificar újjáépíteni.
Az eu kettőshangzó és olyan, mint a kissé zárt e és egy rövid u hang8. Egy szótagnak számít. Szótagolásnál nem választjuk ketté. Pl. Eu-ro-pa Európa, reu-ma reuma. Ha azonban egy u-val kezdődő szó elé a re- igekötő kerül, az u hangnak teljes hangértéke van9, pl. re-u-nir egyesíteni, újraegyesíteni.
A g mélyhangú magánhangzó és mássalhangzó előtt g, pl. ganar nyerni, gol gól, grad fok. Magashangú magánhangzók előtt zs-nek10 ejtjük, pl. genial zseniális, energia energia.
Ha magashangú magánhangzó előtt meg akarjuk tartani a g hangot, a g után egy u betűjelet írunk, pl. guera háború, guid vezető.
Mélyhangú magánhangzók előtt a gu gv-nek ejtendő, pl. lingua nyelv.
Ha magashangú magánhangzók előtt meg akarjuk tartani a gv hangokat, a gv betűjeleket használjuk, pl. ungvent kenőcs, ingvinal *ágyék-10b.
A j mindig zs-nek hangzik11, pl. jardin kert, jocar játszani, viajar utazni.
A k csak nemzetközileg is k-val írt, valamint idegen szavakban fordul elő12, pl. kilogram kilogramm, kolhoz kolhoz.
Az ll ejtése l+j13. Kevés szóban fordul elő. pl. batalla csata, palla szalma.
Az o középejtésű o-nak hangzik14, pl. portar vinni, Anton Antal. A hangsúlyos o nyílt szótagban zártabbá válik, pl. ho-ra óra.
A q hangértéke megfelel a magyar k hangnak, de csak az u vagy v betűjelekkel együtt fordul elő.
A qu mélyhangú magánhangzók előtt a magyar kv hangoknak felel meg, pl. aqua víz, quatre négy. Ha azonban a qu után magashangú magánhangzó (e, i) következik, puszta k-nak ejtendő, pl. quinque öt, Turquia Törökország.
Ha a magashangú magánhangzók előtt meg akarjuk tartani a kv hangokat, a qv betűjeleket használjuk, pl. freqvent gyakori, qvestion kérdés.
Az s hangértéke mindig egy magyar sz hangnak15 felel meg, tehát két magánhangzó között sem ejtendő z-nek, pl. salvar megmenteni, progresiv haladó, asi így.
Az sh a magyar s hangot16 jelöli. Aránylag ritkán használjuk, pl. sha sah, fashista fasiszta.
A su + hangsúlyos magánhangzó kiejtése szv17, pl. Suedia Svédország, Suisa Svájc. Ha azonban a hangsúly az u-n van, megmarad u-nak, pl. sue övé.
Az x írásjel a teljesebb magyar betűsorból ismert. Megfelel a magyar ksz hangoknak18, pl. taxi taxi, maximal maximális.
Az y írásjellel a magyar j hangot jelöljük. Pl. ayuta segítség, may május.
Az ai, ei, oi, ae, oa, oe, ia és io magánhangzópárokat nem tekintjük kettőshangoknak19. Külön ejtendők és szótagolásnál külön írandók. Pl. cocain kokain, ateist ateista, exploatar kizsákmányolni, aer levegő, coeducacion koedukáció, Asia Ázsia, medio eszköz.
Idegen nevek írásánál megtartjuk az ö, ü és w20 írásjeleket, pl. Röntgen, Lübeck, Washington. Görög-latin eredetű szavaknál az ö hangot oe21 betűjelekkel írjuk, pl. oedema vizenyő, oestrogen ivarzást elősegítő.
Kettőzött mássalhangzó, mint pl. ff, mm, nn, pp, tt stb. a romanidban nincs. Két ll írása esetében a második l j-nek ejtendő22, pl. palla. (Vö. még accent, az első c k-nak, a második c-nek hangzik). Két r (rr) írása megengedhető olyan esetekben, amikor az igekötő r-rel végződik és a szó szintén r-rel kezdődik, Pl. interrogar kihallgatni, surrealist szürrealista. Egyetlen szóban írunk két s-et (ss). Ennek azonban csupán jelentésmegkülönböztető szerepe van23: cassa pénztár. (Casa ház). Két z-t (zz) írunk a jazz szóban.
1 IPA [ɲ], ritka hangzó, a korpuszban az alábbi szavakban fordul elő: Bretanya, castanya, companyon*, conyac, champanya, ensenyar, ensenyament, Espanya, espanyol, esparnya, senyor, senyora, senyorita.
2 IPA [a].
3 IPA [au].
4 IPA [ʦ].
5 IPA [ʧ]. Ezt a hangot jelöli a tch betűkapcsolat is a match szóban. A ch digráf szóösszetételi határon jelölheti a kh hangkapcsolatot is, de ilyen eset a korpuszban nem fordul elő.
6 IPA [ɛ], vagyis a magyar embër szó első e hangja; míg hangsúlyos nyílt szótagban IPA [e], vagyis a magyar embër szó második ë hangja köznyelvi ejtésben.
7 IPA [e:], ez a romanid egyetlen hosszú magánhangzója.
8 IPA [eu].
9 A szószedetben a két szótagos ejtést tompa ékezettel eù-ként jelöljük.
10 IPA [ʒ].
10b A magyar jelentés helyesen: ‘lágyék-’.
11 IPA [ʒ].
12 A k betű a társalgási részben az idegen tulajdonneveken, pénznemeken kívül az alábbi, nem latinid szavakban fordul elő: kilo szó és előtag (kilogram, kilometre, kilopond), valamint folkloric, parking, tank.
13 A leírás itt pontatlan, nem az lj hangkapcsolatról, hanem a palatális (szájpadláson képzett „lágy”) l-ről, azaz az IPA [ʎ]-ról van szó, vö. a palóc ly, spanyol ll. A társalgási részben az alábbi szavakban fordul elő: ateller, brillar, ella, Guillelm, Guillelmina, medalla, orgullos, papillon, pastilla, spalla, talla, tallar, tallata.
14 Nehezen fejthető meg, hogy mit kell érteni középejtésű o alatt. A zártabb változat említése és az e-vel való analógia okán valószínű, hogy alapesetben IPA [ɔ]-t, vagyis a magyar a és o közti nyílt o-t kell ejteni, míg hangsúlyos nyílt szótagban a magyar o-val megegyező IPA [o]-t.
15 IPA [s].
16 IPA [ʃ], a társalgási részben egyedül a shal szóban fordul elő, mivel rendszerint ch – IPA [ʧ] – helyettesíti, pl. chac, chofer, ducha. Az sh digráf szóösszetételi határon jelölheti az IPA [sh] (magyar szh) hangkapcsolatot is, de ilyen eset a korpuszban nem fordul elő.
17 IPA [sv].
18 IPA [ks]. A leírás nem tér ki arra, hogy megengedhető-e a gz ejtés az olyan szavakban mint exact, exister. A spanyol analógia, valamint annak alapján, hogy az s betű sosem jelölhet z hangot, feltételezhető, hogy az x betű sem ejthető gz-nek.
19 Ez ellentmond a hangsúllyal foglalkozó 2. §-ban leírtaknak, az ui. az ilyen pozícióban lévő i hangot félhangnak – tehát végső soron kettőshangzó félhangjának! – jellemzi, pl. radio. A nyelv szerkezete inkább azt a megoldást valószínűsíti, hogy teljes szótagértékű, de hangsúlytalan (redukált?, laza ejtésű?) magánhangzóról van szó. (Az u nem kerül említésre, de az analógia miatt ugyanez a megfontolás merül fel ezen hang esetében is.)
Ugyanakkor a lista nem tartalmazza az deklaráltan diftongus au-n és eu-n kívül az ui, ie, iu, ua, ue, uo, uu hangkapcsolatokat sem (valamint az ii-t sem, de annak előfordulása kizárt), ezek tehát lehetnének kettőshangzók. A 2. § szerint ezekben az első elem félhangzós – ugyanakkor a szótagszámlálás szempontjából teljes értékű! –, pl. serie, caries, radium, Darius, continua, vacuum. Ugyanez következtethető ki az -ier és -uer hangkapcsolatok esetén is. Az általános hangsúlyozási viszonyokból az következik, hogy az ui hangkapcsolat is
emelkedő.
20 A neveken kívül megmarad még a w a western ‘western, vadnyugati’ szóban, a WC betűszóban, valamint a nemzetközi mértékegységek (newton, wat) esetén (ez utóbbiak névnek is tekinthetők). (Ugyanakkor a wat szó egyetlen adata egy t-vel van írva; nem tudni, hogy ez célzatos, vagy gépelési hiba.)
21 Nincs meghatározva, hogy az ö hang alatt az IPA [ø] (magyaros, zárt ö) vagy az IPA [œ] (nyílt ö) értendő. Az ö hangon túlmenően az oe digráf szóösszetételi határon két szótagos hangkapcsolatot is jelölheti, pl. fotoelectric. Mivel a korpuszban az itteni példákon kívül csak ez utóbbi fordul elő, a két esetet mellékjelekkel nem különböztetjük meg.
22 A leírtak ellenére nem az lj hangkapcsolatról, hanem egy hangról, a palatális (szájpadláson képzett „lágy”) l-ről, azaz az IPA [ʎ]-ról van szó, vö. 13. lábjegyzet.
23 Vagyis csak egy rövid sz – IPA [s] – ejtendő.